Válság a Wall Streeten (film)

Végre egy remek film! A mostani világválság kirobbanását és annak körülményeit, az arra adott reakciókat boncolgatja az Andrew Ross Sorkin könyve alapján készült adaptáció. 
Eredeti nyelven Too Big to Fail néven jelent meg.

Sorkin azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államok fő pénzügyi szakemberei miként próbálták megmenteni a bukástól nemcsak önmagukat, de az amerikai gazdaság egészét. Mindezt egy olyan mértékű pénzügyi válságban, amilyenre az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. Az új évezred elején virágzott a tőzsde, szárnyalt az ingatlanpiac. 

Egy pillanatra sem unalmas, nem veszünk el a mély pénzügyi részletekben, ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy makrogazdasági szinten milyen döntések előzték meg a válság kirobbanását. Ha figyelmesen követjük az eseményeket, akkor az is jól látszik, hogy a mainál ezerszer rosszabb helyzet is kialakulhatott volna pillanatok alatt. Nagyon ajánlom, tényleg.

★★★★★

Hírdetés

Devizahitel után köpönyeg

Keleten a helyzet változott

Szerettem volna a jelenlegi helyzetről beszélgetni már korábban is, de nem vitt rá a lélek, hogy bedobjam ezt a nagyon is aktuális, az országot és annak jövőjét talán az egyik legnagyobb mértékben befolyásoló témát; épp azért, mert olyan szinten osztja meg az embereket a kérdéskör, s olyan indulatokat szít, amelyeknek nem feltétlenül a Grund hasábjain a helyük. Bízom azonban abban, hogy értelmiségi, magát kontrollálni képes fiatalokként leszünk olyan ügyesek, hogy nem harapjuk el egymás torkát.

Szalay-Berzeviczy Attila (egyetemi szakközgazdász, volt tőzsdeelnök, a UniCredit Group (Milánó) ügyvezető igazgatója, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke, a Magyar Vívószövetség társelnöke) írt egy igen jól összerakott cikket A nagy bankrablás címmel, amit mindenképp elolvasásra ajánlok. Többek között a görög helyzet lehetséges következményeit fejti fel, s számára egyértelmű, hogy a dolgok mostantól lineárisan, egyenes mederben haladva történnek. Az eseményfolyam fontos mérföldköve lenne, hogy a majdani görög államcsőd a már amúgy is halott eurón és a megroggyant bankrendszeren keresztül tovagyűrűzik a közép- és nyugat-európai országokba, ahol szétterjed.

A probléma az, hogy ebben az esetben ez a katasztrófa nem tud megállni a görög határon, hanem óriási gyorsasággal és lendülettel tovagyűrűződik majd a teljes euró zónában, Európában és végül megrázza az egész világot. A fertőzés terjedési csatornája természetesen egy ilyen forgatókönyv esetében is ismét a bankrendszer lenne. Ugyanis a nemzetközi bankok a Görögországban elszenvedett több száz milliárd eurós tőkevesztésükön túl azonnal zárolni kényszerülnének más bankok hitelkereteit, amelyeknek jelentős közük van olyan országokhoz, ahol – a befektetői várakozások szerint – a görög mennykő újra lecsaphat.