Rajzfilm a pénzügyi válságról

Olyan, mintha Tóta W. Árpád csinálta volna a matériát. Einstein atombombát talál fel benne, meg lehetne sorolni, ennek ellenére ajánlott. Kis összeesküvés-elmélet, csipetnyi ténnyel meghintve, de egy nagy igazságot azért elmond: ne vegyél fel hitelt, ha nincs miből törleszteni. Ahogy Sándor Mária mondta mindig: józan paraszti ésszel, gondoljunk csak bele!

Az sem lehet véletlen, hogy a YouTube a Zeitgeist-ot ajánlja közvetlen a megtekintés után. Azt látta már valaki? Állítólag a vetítésnek és csúsztatásoknak egy olyan magas iskoláját mutatja be, amire nagyon rég nem volt példa és arra sem méltó, hogy egyáltalán reagáljon rá, vagy beszéljen róla az ember. Meglátjuk, előbb-utóbb arra is sort kerítek. Esetleg együtt is megnézhetnénk, aztán Skype-on megvitatnánk egy erős Grundaktiv podcast keretében. Alszom még rá egyet.

Hírdetés

Devizahitel után köpönyeg

Keleten a helyzet változott

Szerettem volna a jelenlegi helyzetről beszélgetni már korábban is, de nem vitt rá a lélek, hogy bedobjam ezt a nagyon is aktuális, az országot és annak jövőjét talán az egyik legnagyobb mértékben befolyásoló témát; épp azért, mert olyan szinten osztja meg az embereket a kérdéskör, s olyan indulatokat szít, amelyeknek nem feltétlenül a Grund hasábjain a helyük. Bízom azonban abban, hogy értelmiségi, magát kontrollálni képes fiatalokként leszünk olyan ügyesek, hogy nem harapjuk el egymás torkát.

Szalay-Berzeviczy Attila (egyetemi szakközgazdász, volt tőzsdeelnök, a UniCredit Group (Milánó) ügyvezető igazgatója, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke, a Magyar Vívószövetség társelnöke) írt egy igen jól összerakott cikket A nagy bankrablás címmel, amit mindenképp elolvasásra ajánlok. Többek között a görög helyzet lehetséges következményeit fejti fel, s számára egyértelmű, hogy a dolgok mostantól lineárisan, egyenes mederben haladva történnek. Az eseményfolyam fontos mérföldköve lenne, hogy a majdani görög államcsőd a már amúgy is halott eurón és a megroggyant bankrendszeren keresztül tovagyűrűzik a közép- és nyugat-európai országokba, ahol szétterjed.

A probléma az, hogy ebben az esetben ez a katasztrófa nem tud megállni a görög határon, hanem óriási gyorsasággal és lendülettel tovagyűrűződik majd a teljes euró zónában, Európában és végül megrázza az egész világot. A fertőzés terjedési csatornája természetesen egy ilyen forgatókönyv esetében is ismét a bankrendszer lenne. Ugyanis a nemzetközi bankok a Görögországban elszenvedett több száz milliárd eurós tőkevesztésükön túl azonnal zárolni kényszerülnének más bankok hitelkereteit, amelyeknek jelentős közük van olyan országokhoz, ahol – a befektetői várakozások szerint – a görög mennykő újra lecsaphat.