A japán alaprajzok

fullsizerender-1

Elég érdekes, hogy az európai modern építészet — finoman fogalmazva is — sokat merített, inspirálódott a japánból. Ami engem nagyon megfog, az a japán építészet organikus szemléletének felismerése, ami kiválóan tükröződik az alaprajzokon is. Rögtön megfigyelhetjük, hogy az unalmas európai méter és négyzetméter helyett valami egészen mással találkozunk itt: a tatamival, azaz a gyékényszőnyeggel. Ez, hasonlóan az angolszászban még tettenérhető mértékegységekhez, a valós emberi arányokat hozza be a tervezésbe és a leírásba. Ahogy minden más hasonló mértékegységet, úgy a tatamit is (többször) szabványosították a történelem során. (A 17. századtól ez 91 x 182 cm.) Tulajdonképpen az ebben is tettenérhető organikus szemlélet az, ami megfogta az európai moderneket, hogy aztán a tényleges spritiuális, radikális tartalom nélkül létrehozzák a ma ismert épületeket, például a Vízesés házat.

fullsizerender-2

A képek forrása: Szentkirályi Zoltán (1980) Az építészet világtörténete. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest.

-g-

Hírdetés

A japán alaprajzok” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Elolvastam a cikket a Vízesés-házról is s most arra szeretnék reagálni.

    Dícsérni nem dícsérem mert azt megtették már nálam hozzáértőbbek.

    Viszont döbbenettel állok a tény előtt hogy egy ház értékelési szempontjai közé nem került be annak használhatósága.
    Egy ház, ami:
    – penészedik
    -beázik
    Eleve nem lehet jó.

    Kíváncsi lennék hogy milyen hangos lehet. S ha ott laknék akkor megelégedettséggel töltene-e el hogy a házat kívülről szemlélve beleilleszkedik a tájba, de bentről nem látni a lényeget adó vízesést, (csak hallani ahogy folyamatosan dübörög, finoman rezegtetve a padlót – gondolom.)

    Ugyanígy nem lehet jó egy formatervezett de folyton elromló autó vagy egy szép sörényű de sánta ló.

    Nem?

    • Amennyire én értem, maga a szemlélet és koncepció volt annyira újszerű, hogy érdemes ma is beszélni arról az épületről. A mai (nemzetközi) építészet igen terjedelmes része gyakorlatilag ennek a vonalnak a folytatása: kocka az erdőben, ahol a kint és a bent nem egyértelműen válik el, sőt bizonyos határokig el is mozgatható egymáson. Hogy a konkrét épületnek vannak hibái, hát Istenem.

      Ha már organikus: érdemes megnézni közelről a Makovecz-épületeket is, akár funkcionalitás, akár fenntarthatóság, akár az általad említett szempontok (pl. beázás) szerint. Néhány kérdés ott is fel fog merülni benned.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s